A könyvtári összefogás rendezvénysorozat nyitó napján október 3-án sorainkban köszönthettük Némethi Lajost, aki GriMaszk című verseskötetét mutatta be, és rajta keresztül megismerkedhedtünk Kaján Tibor grafikussal is. Képek a galériában.

Némethi Lajos tizenöt esztendeje a B.-A.-Z. megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója, eredetileg kohász-jogász végzettségű, s sok mindent el lehet mondani róla, csak azt nem, hogy a magánéletben is száraz hivatalnok. Apa és lánya is vonzódik a művészetekhez, sőt, Zsófi hivatásszerűen is zongoraművész.
A műszaki pályát választó Némethi Lajos könyveket ad ki, felkérésre más könyveit illusztrálja, – mert nagyszerűen rajzol.
A 2010-es év ünnepi könyvhetére jelent meg, és a színház színes világáról szól Némethi Lajos újabb verseskötete, amelyet Gyarmati Béla író, aranytollas újságíró, a Miskolci Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója ajánl az olvasók figyelmébe. „Nem márványba, mészkőbe vagy fába, „csak” rímekbe faragva villan elénk pár tucatnyi portré a színház világából – na meg holdudvarából –, megbocsátó szeretettel, humorral intve, oktatva, magyarázva, sőt moralizálva. A Némethi Lajos kobzán született strófák bizony nemegyszer szíven ütnek, de csak annyira, mint a románcokhoz illik, azaz szelídítve – avagy inkább fonákjára fordítva – szerepek és szereplők drámai jellegét. A kötetet a zseniális Kaján Tibor karikatúrái emelik a zsinórpadlás magasságán is túl – ahol már a csodák kezdődnek.”
A 180 négysoros verset tartalmazó, és mintegy 200 – már elhunyt – magyar színművész nevét említő, Tellinger András által tervezett könyvet most maga a szerző mutatta be nekünk, majd megismerhettük Kaján Tibor munkásságát.
Kaján Tibor 1921-ben született Miskolcon. A ma élő művészeink egyik legnagyobbika. Műfajában - a karikatúrában – vitathatatlanul a legelső. Ifjabb pályatársai szinte mindnyájan az ő köpenyéből bújtak ki.
„Karinthy nélkül nem lettem volna az, amivé váltam” – vallja. Ő ebben a – bizony mostohán kezelt – műfajban Karinthy Frigyes magasságáig jutott el. Csak éppen rajzban.
A Képzőművészeti Főiskolán mesterei: Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly, karikaturista tanítói és példaképei a nagy elődök és kortársai: Gáspár Antal, Kassowitz Félix és Saul Steinberg. Az 1945-ben induló Ludas Matyi című lapnak 1963-ig belső munkatársa, 1976-ig a Tükör állandó rajzolója. Kevés olyan igényes napilap, folyóirat, kiadvány volt hazánkban az elmúlt 60-70 évben, amely ne fogadta volna szívesen filozofikus – döntően szöveg nélküli, igényes grafikai megjelenítésű – munkáit. Kizárólag fekete-fehér művei csodálatos világunk ezernyi színét tárják elénk.
Elismeréseinek, kitüntetéseinek száma ma már nehezen nyilvántartható. Tisztelői, tanítványai szeretete, elismerése, nemzetközi rangja pótolja a régen kiérdemelt, de eddig – hivatalosan – elmaradt Kossuth-díját.
Kaján Tibor humanista életműve, emberi tartása, autonóm és szuverén egyénisége, világlátása örök időkre példa lehet minden, a világról, az emberi lét értelméről és nagyszerűségéről gondolkodó ember számára. Hazánkban és a világban – egyaránt.